Osztálykirándulás 2004. április 3-6.

Szombat

Indulás reggel 7.00-kor a gimi elől.

A buszon megismerkedünk Debrecen rövid történetével.

Meglátogatjuk a Református Nagytemplomot, és felmegyünk a tornyába.
A templom előtti téren zajlik éppen a Debrecen-Marathon futóverseny.

Megnézzük a Déri Múzeumot és benne a három Munkácsy képet.

Elsétálunk a református kollégiumhoz, és az előtte lévő tér szobrait is megszemléljük. Kívülről megtekintjük az Arany Bika Szállót, a Régi Posta éttermet a Csonka templomot és a Városházát.

Egy óra szabadidő után a régi városháza mögött parkoló autóbusznál találkozunk. Kimegyünk az egyetemi városrészbe, ahol körbesétálunk, és benézünk a hatalmas díszudvarra.

17.00-kor megérkezik Pataki Ági is a sikeres nyelvvizsgája után, és együtt indulunk Nyíregyházára. Itt egy kollégiumban lakunk, egy érdekes faépítmény mellett, amiről megtudjuk, hogy a görög katolikus egyház temploma. Este plázázunk, és moziba megyünk.

Vasárnap

Közös reggeli a kollégium előterében.

Utána nekivágunk a hosszú buszozásnak. Az idő kellemetlen. Hideg van, és lóg a lába az esőnek.

Először Máriapócsra megyünk, ahol szemtanúi lehetünk a virágvasárnapi zarándoklatnak, és láthatjuk a híres könnyező festményt.

Innen Nyírbátorba visz az utunk, ahol felmászunk a 30 m-es fatorony tetejére, és bekukkantunk néhányan a hatalmas egyhajós templomba.

Ezután utunk a Túristvándi vízi malomhoz vezet, amit a kedvünkért be is indítanak. A szomszéd faluban, Szatmárcsekén található Kölcsey Ferenc síremléke egy olyan temetőben, ahol minden síron fából faragott fejfa áll.

Tarpán bekukkantunk a szárazmalom belsejébe, de az eső elered, és mi újra buszra szállunk. A következő állomásunk Csaroda, ahol a különleges templomot nézzük meg, és egy hölgy tolmácsolásában a történetét is meghallgatjuk.

Tákoson már zuhog az eső. Így itt csak a busz ablakából nézzük azokat a házsorokat, amiket a néhány éve itt elszabadult Tisza pusztítása nyomán építettek fel újra. Innen az új cigándi hídon átkelve már a Bodrogközben járunk, ahol az eső és az idő rövidsége miatt már nem tudtunk megállni, így Sárospatak felé vesszük az irányt, ahol egy 250 éves tornateremben szállásoljuk el magunkat.

Este meleg vacsorával vár bennünket Szilas Zsuzsi és Bíró Niki anyukája, és Hevesi Anita is megjön a megnyert vízilabda meccsről.

Hétfő

Reggel a tornateremből elpakolunk, hisz jönnek a helyi diákok. A buszon reggelizünk repölőgépes stílusban, majd nekivágunk a Zemplénnek.

Háromhuta környékén nyolc km-es túrát tettünk. Eléggé elfáradt a csapat, így a Regéci Várat csak messziről szemléltük, s indultunk Vizsolyba.

Itt először a Hernád Partjára mentünk ki, majd megnéztük a híres Bibliát. A következő úti cél Boldogkő volt. Itt bejutottunk az ódon várba, és minden zugát kifürkésztük.

Utunk további része újra a Zemplénen vezetett keresztül, ahol megálltunk egy titkos helyen féldrágakövet gyűjteni. Utolsó erőnkkel felkapaszkodtunk a Sárospatak fölötti Tengerszemhez, ami sokak szerint így este is megérte a fáradtságot.

Mádra már nem jutottunk el, pedig érdekes lett volna látni a borkereskedéssel foglalkozó zsidóság emlékeit.

A hosszú nap után jól esett a pihenés és az anyukák finom főztje.

Kedd

Kelni és reggelizni már a szokásos módon tudtunk. A mai napon szálláshelyünket, Sárospatakot nézzük meg alaposabban. Az első látnivaló, a Református Kollégium könyvtára és iskolatörténeti kiállítása. Innen a Rákóczi Várba mentünk, ahol a Vörös Torony emlékeit néztük végig.

Sárospatakot elhagyva utunk a Bodrog partján, az ún. Hegyalján vezetett Tokajba. Itt egy rövid sétát tettünk a városban, és megnéztük a Bormúzeumot.

Ezek után az irányt már hazafelé vettük, de út közben volt két megállónk. Az elsőn a Tiszalöki Vízi Erőművet néztük meg, sőt a turbinákhoz is bejutottunk. Közelről figyelhettük, hogyan szedi egy jégtörő a felgyülemlett uszadékot.

A második megálló egy rendhagyó családlátogatás volt Tóth Tibor (of.) szüleinél, ahol a szerény vendéglátás mellett osztályfőnökünkről is megtudhattunk ezt-azt.

Este nyolc óra körül álmosan-fáradtan értünk haza, s talán néhány élménnyel gazdagodva.