Boldogkő vára

Az ovális alakú hegy sziklatarajára épült erősséget először egy 1282-ből való oklevél említi az Amadék birtokaként. Hatalmuk megtörése után királyaink a Drugetheknek, a Czudaroknak, a Zápolya családnak ajándékozták. Hosszabb ideig működött itt Dévai Bíró Mátyás, a magyarországi reformáció első nagyhatású terjesztője.

A vár szerepe főleg a Felvidékre portyázni induló török seregek megállításában volt. 1702-ben a Habsburgok lakhatatlanná tették, s ettől kezdve pusztulásnak indult. Még épen álló helységeit egy ideig gazdasági raktárnak használták. Legrégebbi része a tatárjárás után épült négyszögletes Öregtorony, melynek északnyugati része ma is áll. a XIV. század első felében palotát és háromszögletű tornyot építettek hozzá. Hasonló korú lehet a 26 m mély sziklába vágott ciszterna és palánkfal is, mely utóbbi cölöplyukai is jól láthatók. A XV. századi építkezés eredménye a szabálytalan négyszög alakú déli torony a hozzá
csatlakozó palánkfallal, az alsó udvar mai védőfala, a félkörös kaputorony,
a csonka bástya és a palota keleti oldalához csatlakozó védőfal.

A későbbiek folyamán már csak kisebb belső átalakítások, építkezések voltak a várban. A vár mögött emelkedő Magoskán fa kilátótorony van, kiépített sétaúttal, pihenőhellyel.