Hegyalja

A Zempléni-hegység délkeleti és déli peremén sorakozó települések határát hívják így. Másként tokaj-hegyaljai borvidéknek is nevezik a tájat, amelynek nemzetközi hírű nevezetessége a tokaji aszú.A hegyaljai borvidéken főleg furmint(75%),kisebb hányadában hárslevelű(20%), muscat lunel és egyéb (5%) szőlő-,illetve borfajta terem.

Az évszázadok óta híres tokaji bor a vulkáni málladékból keletkezett talajnak, a hosszú száraz őszöknek, a déli lejtők bőséges napsütésének, a +10 fok körüli állandó hőmérsékletű pincék különleges penészgombáinak, a tölgyfahordóban tárolásának, s nem utolsósorban a nemzedékek alatt kialakult szőlőtermelési, borászati tapasztalatoknak köszönheti kiváló minőségét.

A kuriózumnak számító tokaji szamorodnik és aszúborok a nemesrothadású, azaz aszúsodott szőlőszemek felhasználásával készülnek. Míg a szomorodnik esetében a többé-kevésbé a szúsodott bogyókat válogatás nélkül szüretelik le, addig az aszú készítéséhez az aszúszemeket kiválogatják, s egy gönci hordónyi (136 l) újborhoz 3, 4, 5 vagy 6 puttony aszúszemet adnak ( 1 puttony 25 kg aszúszem).