Zemplén régió területe az Északi-középhegység és az Alföld nagytájakhoz tartozik. A Zempléni hegység egységes tömbjét hegylábfelszíni dombságok övezik: a Szerencsi dombság, a Hegyközben az ún. Vitányi rögök és az ún. Abaúji-Hegyalja. (1.4. sz. ábra)

A Hernád völgyének keleti oldala mezőgazdasági terület, ahol a szántóföldi növénytermesztés alakítja a táj képét. Harangod a Taktaközből kiemelkedve szintén alapvetően síkvidéki terület szántóföldi növénytermesztéssel. A Bodrogköz területére a mezőgazdasági művelésű részek, valamint a rétek, legelők, ártéri erdők egyaránt jellemzőek.

Tokaj-Hegyalja a Zempléni-hegység délkeleti peremén sajátos kultúrtáj képét mutatja hegyoldalakra visszatörekvő szőlőültetvényével.

A régiót alkotó kistájakat felszíni tagoltsága miatt a térség éghajlata nagyon változatos. Az évi napfénytartalom 1850-1900 óta, az évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 ^oC, a védett déli oldalakon, a sík területeken eléri a 10 ^oC-t. Az évi csapadék a hegyekben 650 mm feletti, míg a sík tájakon 600 mm alatti. A kedvező időjárási adottságok, mint a vízparti üdülést, strandolást, mint a téli sportokat vonzóvá teszik. Sífelvonók működnek a sátoraljaújhelyi Sátor hegyen és a tokaji Kopasz hegyen, László-tanya környékén - mint az ország legészakibb területe - a Nagy-Milic 896 m magas csúcsával már a Kárpátok éghajlatát mintázza.

A térség forrásokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, de a folyók és patakok vízhozama egyenetlen. A térségben a Tisza, Bodrog és Hernád folyók alkalmas terepei a vízi turizmusnak, vízparti üdülésnek, de a Zempléni-hegység csillámló patakjai kitűnő és még tiszta vízforrásai lehetnek a természetjáróknak, kerékpárral, lóval túrázóknak.

A termálfürdőzés lehetőségét a hegység lábánál előtörő langyos és melegvízforrások képezik, melyek gyógyhatásúnak is. Igy Kéked, Erdőbénye-fürdő és a legfrekventáltabb Sárospatak-Végardó említhető, mint ahol a turizmus ezen ága jelenleg is működik.

Sajátos idegenforgalmi látványosság a Sárospatak mellett a Megyer-hegyi tengerszem, mely a malomkőbányászatnak köszönheti létét.

A tájképminőség mint rekreációs erőforrás, már a feudalizmus korában is egyfajta település- és gazdaságfejlesztő tényezőként hatott. A térség fontos objektívumai (várak, templomok, kastélyok stb.) helyválasztásánál a szép földrajzi környezetnek is nagy szerepe volt.

A Zemplén régió e tekintetben is számos értékkel rendelkezik kinek-kinek érdeklődése és szépérzéke szerint.

A Zempléni-hegységben Telkibányán aranyat bányásztak, de a Miskolci Bányakapitányság Füzér térségében ma is működő (külföldi) kutatásokra adott ki engedélyt.

A nemesfém ásványi nyersanyagok: kaolin, bentonit, zeolit, perlit stb. a hegyaljai szőlőtermelő vidéken és a Hegyközben koncentrálódtak. (Mád, Erdőbénye, Pálháza.)

Az agyag, kavics és homokbányászat a Hernád völgyére illetve a Bodrogközre koncentrálódik.

A Zemplén régió területéhez képest igen jelentős védett természeti értékekkel, területekkel rendelkezik, az alábbi táblázatok szerint.

Zemplén régió országos jelentőségű védett területei

TK = tájvédelmi körzet
TvT = tájvédelmi terület
TT = természetvédelmi terület

A Zemplén régióban található helyi jelentőségű védett területek.

A felsorolásból kiemelkedik a Zempléni-hegység területén mintegy harmincezer hektáron található Zempléni Tájvédelmi Körzet, valamint a Tokaj-Bodrogzug TK. hegyvidéki része, azaz a Nagykopasz-hegy. Állatvilága rendkívül gazdag, igazi hegyvidéki fauna. A hegység területén a táj kiemelkedő része a Füzéri várhegy oszlopos kifejlődésű vulkáni képződménye, illetve a Kemence-patak és vízgyűjtő területe.

A Tisza-ártér természetvédelmi terület Tiszakarád és Tiszacsermely területén, valamint a Bodrog-Tisza összefolyásnál található Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet a tipikus felső-tiszai táj képét mutatja. A Tisza valamikori mederjárása által hátrahagyott morotvák, tavak, nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik e tájat.