Hatévfolyamos képzés

Miért jobb a hatévfolyamos képzés a hagyományosnál?

• A négyosztályos képzésre jelentkező 9. évfolyamosok nagymértékben eltérő tudásszintjének összehangolása idő- és energiaigényes feladat. Ez a probléma nem jelentkezik a 7. osztályos, még sokkal egységesebb tudásszintű osztályoknál.

• A négy éves alapozó szakasz után ki-ki érdeklődésének és továbbtanulási elképzeléseinek megfelelően vesz részt emelt szintű képzésben.

• A tanulókat középiskolai tanárok tanítják, így már 7. osztálytól kezdődően a kétszintű érettséginek megfelelően sajátítják el a tananyagot.

• „A 9. osztályban nem kell mindent a nulláról kezdenünk, mint a 8+4-es osztályoknak és így több mindent megtanulunk”. /Purgel Nóra/.

• „6 évünk van rá, hogy megtanuljuk azt, amit más osztályok 4 év alatt tanulnak meg. /Soós Viktória /

Nem túl nagy megterhelés-e a 12 évesnek, hogy új, ismeretlen közegbe kerül?

12-13 évesen sokkal könnyebb a váltás, hisz ez az életkor biológiai értelemben is változást jelent, a személyiségfejlődés új szakaszba lép. A gyerekek ekkor még sokkal nyitottabbak, rugalmasabbak, szívesebben próbálják ki magukat új helyzetekben.

Nem jelenti-e ez a képzési forma azt, hogy így két évvel korábban dől el a gyerek sorsa?

Nem. A négy éves alapozó szakaszban minden tárgy hangsúlyosan szerepel az oktatásban.

Milyenek a nyelvtanulási lehetőségek?

• Óraszám: heti 4 óra, csoportbontásban.

• Választható nyelvek: angol, német és francia, az igényektől függően. Egy osztály két nyelvi csoportot alkot.

• A 9. évfolyamtól kötelezően választható a második idegen nyelv, angol, német és francia nyelv.

Kiknek célszerű ezt a képzési formát választani?

• A jól megalapozott tudással rendelkező, tehetséges és szorgalmas gyerekeknek

• azoknak, akik a kor igényeinek megfelelően két idegen nyelvet szeretnének elsajátítani magas szinten

• azoknak, akik heterogén osztályban tanulnak, és a körülmények nem biztosítják megfelelő ütemű fejlődésüket
• akik szeretik a kihívásokat, az egészséges versenyszellemet, mely jobb munkára ösztönöz
• akik valami mást szeretnének, mint eddig
• akik szűknek érzik az általános iskolai kereteket
• akik 12 és 18 éves koruk között szeretnének hat éven át folyamatosan, váltás és törés nélkül készülni az érettségire és a felvételire
• akik bíznak magukban, tehetségükben
• akik a 8. osztály elvégzése után mindenképpen gimnáziumban szeretnének továbbtanulni.

Nem kell-e attól tartani, hogy a 15-18 éves „nagyok” rossz hatással lesznek a „kicsikre”, vagy elnyomják őket?

„A nagyobb diákok nem sok különbséget tesznek hetedikes vagy kilencedikes között. Ugyanúgy bánnak mindenkivel.” /Kiss Adrienn/
„Jó érzés az, hogy egyidős vagyok az elsősökkel, de otthonosabban érzem magam a gimiben, mint ők.” /Hajdú Andrea/
„Most már meg tudom határozni azt, hogy mit is jelent „tanulni”. /Dunás-Varga Ildikó/
„Az elmúlt két évben többet megtanultam, mint a volt osztálytársaim, akik nem jelentkeztek a hatosztályos gimnáziumba.” /Kovács Mária/
„A hatosztályos gimnázium a lehető legjobb választás. A tanárok úgy bánnak az emberrel, mint egy középiskolással. A légkör és az osztályközösség is sokkal jobb, mint az általánosban.” /Maczelka Márk/

A hatévfolyamos képzés óraterve

A jelentkezésről

• Felvétel: tanulmányi eredmény alapján: a magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika tantárgyakból az 5. osztályban elért év végi és a 6. osztályos félévi osztályzatokat vesszük figyelembe.

• Hatosztályos képzésre felvehető: 33 tanuló

• OM azonosító: 029737

• A tagozat kódja: 10

• Jelentkezési határidő: február 15.

• Jelentkezés módja: az iskolákban beszerezhető jelentkezési lapokon (tanulói adatlapot is ki kell tölteni).

Matkovics Ágnes tanárnő írása (az első hatévfolyamos osztály osztályfőnöke)

1996-ban indítottuk a Horváth Mihály Gimnáziumban az első hat évfolyamos osztályt. Bevezetését nagy vita előzte meg. Sokan ellenezték, féltek tőle, többen izgalommal vártuk, nagy kihívásnak tekintettük. Azóta is vannak, akik kételkednek a létjogosultságában, s amíg le nem érettségizik néhány ilyen osztályunk, kételkedni is fognak. Pedig az elmúlt 10 évben az országnak szinte minden gimnáziumában indult hat- vagy nyolcosztályos képzés, és legtöbbjük életképesnek bizonyult. Sőt, túlságosan is kezdtek teret hódítani, ezért az oktatási tárca mindent megtett azért, nehogy ezek a formák teljesen kiszorítsák a négyosztályos képzést. Bármennyire népszerű és eredményes is a hat- és nyolcosztályos képzés, a cél az, hogy az iskolák mindenütt minél több szolgáltatást nyújtsanak: legyen hagyományos négy évfolyamos képzés is mindegyik gimnáziumban, hogy a szülők és a diákok választhassanak.

Az általános iskolák az országban mindenütt - érthető módon - berzenkedtek a hat és nyolc évfolyamos képzés ellen, igyekeztek megtartani legjobb diákjaikat, ugyanakkor ők is és a gimnáziumok is csakis a gyerekek érdekeit kell, hogy szem előtt tartsák. Ez pedig a választás szabadsága. Vannak olyan diákok, akiknek az a legelőnyösebb, ha végigjárják az általános iskola nyolc osztályát, s csak azután kell dönteniük a középiskoláról. Másoknak jobban megfelel a 12 évesen történő váltás, a hat évfolyamos gimnáziumokban folyó kiegyensúlyozott oktatás, ahol kiemelt szerep jut a tehetséggondozásnak. S végül vannak olyan kisdiákok, akik már 10 évesen váltanak, s a leghagyományosabb képzési rendszerben, a nyolcosztályos gimnáziumban készülnek a továbbtanulásra.

A Horváth Mihály Gimnázium vezetése nagyon helyesen döntött, amikor kibővítette a választás lehetőségét a szentesi szülők számára, így most már nem kell messzi városokba, kollégiumokba adni azokat a gyerekeket, akik különböző okokból korábban válnak meg az általános iskolától. Itt, Szentesen és környékén dönthetnek úgy a szülők és a diákok, hogy a gimnázium hatosztályos tagozatát választják, amely immár 4 éve kiegyensúlyozottan működik, bár eddig minden évfolyamon csak egy osztályt tudtunk indítani. Mi már tudjuk, hogy igazak azok a vélemények, amelyek szerint a kisgimnazisták számára könnyebb a váltás az általános iskoláról a középiskolára, terhelésük egyenletesebb, kevesebb különórára járnak, kevesebbet kell tanulniuk otthon, mégis jobb eredményeket érnek el, mint négy évfolyamos társaik jelentős része. Ezért várható, hogy az első mérhető eredmények után a jelenleginél nagyobb lesz az érdeklődés a tagozat iránt. Hosszú távon két párhuzamos hat évfolyamos osztály indítását látom célszerűnek.

Osztályom, mely az első a HMG hatosztályosai közül, három jelentős fázison lépett túl: az első két év a gimnáziumi munkára való átállás viszonylag nyugodt fejezete volt. Itt ők voltak a legkisebbek, ezért nagyon vigyáztunk rájuk, sokkal jobban, mint amennyire az általános iskolák 7. és 8. osztályosaira vigyáznak a felnőttek. A második két év nehezebb volt a belépő második idegen nyelv és a magasabb követelmények miatt, de már összeszoktak, jól ismerték egymás (és a tanárok) stílusát és teherbírását, ezért lényegesen nyugodtabban vették az akadályokat, mint az újonnan belépő 9. osztályos évfolyamtársaik. Ekkor már módjuk volt "keveredni" is velük, az új idegen nyelv és a matematika révén vegyes csoportok jöttek létre. A harmadik szakasz, az utolsó két év. Leadtak néhány tantárgyat, valójában most már csak azokat tanulják, amelyek tényleg fontosak a számukra (érettségi, továbbtanulás, általános műveltség szempontjából), vagy amelyeket tanulni szeretnének. Választhattak. Volt aki tovább tanulta a fizikát és a biológiát, nagy óraszámban tanult matematikát is, mert kellett neki a továbbtanuláshoz. És volt olyan is, akinek csak heti 27 órája volt, nem kelettl "nemszeretem" tantárgyakat tanulnia, koncentrálhatott a felvételi és érettségi tárgyakra. Valamint választottak plusz órákat a mindannyiuk számára fontos tárgyakból, mint amilyen a magyar, a matematika és az idegen nyelvek.

Mint osztályfőnök, szaktanár és szülő elmondhatom, boldog vagyok, hogy belevágtunk a hatosztályos képzésbe, részese lehettem ennek a folyamatnak, amely megújította és színesebbé tette a HMG és a város életét. Szerencsés vagyok, hogy taníthatok ezen a tagozaton.